HOGYAN DIAGNOSZTIZÁLJÁK?

Az ételintoleranciákat jellemzően eliminációs diétával – vagyis az adott élelmiszer, jelen esetben a tojás időszakos kiiktatásával majd visszaterhelésével azonosítják, amely rendszerint az étkezési napló vezetését is magában foglalja.
Az étkezési napló talán a legegyszerűbb módja annak, hogy valóban a tojás okoz-e számodra kellemetlen tüneteket. Ehhez azonban minden általad elfogyasztott ételt és italt, valamint a tüneteidet is részletesen fel kell jegyezned.

AMIRE FELTÉTLENÜL FIGYELNÜNK KELL

A tojás intoleranciának jelenleg nincs gyógymódja. A kellemetlen tünetek kizárólag a tojásfehérje vagy tojássárgája, esetleg mindkettő elhagyásával szüntethetőek meg biztosan, ami minden tojástartalmú élelmiszert magában foglal.
A jó hír az, hogy olyanok is vannak – jellemzően a kisgyermekek – akik kinövik. Ha mégsem múlik el, akkor is számos remek alternatíva létezik a tojás helyett.

TOJÁS INTOLERANCIA TÜNETEI

A tojás intolerancia leggyakrabban emésztőrendszeri panaszok alapján ismerhető fel, de számos jel utal rá, és akár órákig vagy napokig is eltarthatnak. Hogy pontosan ki mit tapasztal, az egyénenként és az elfogyasztott tojások számától függően is változhat.
Tojás fogyasztása allergiás tüneteket nem okoz ugyan, de mivel az emésztőrendszer képtelen megfelelően megemészteni változatos panaszok alakulnak ki:

• krónikus arcüreggyulladás
• ízületi panaszok
• puffadás, székrekedés vagy éppen hasmenés
• hányinger, hányás, hasi fájdalom, gyomorgörcs
• fejfájás, hangulati zavar, fáradtság
  bőrelváltozások stb…

Nem azonnal, hanem 1-3 nappal a tojás elfogyasztása után jelentkeznek.

A tünetek súlyossága – eltérően az ételallergiától – függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is.

Az ételintolerancia kimutatása laborvizsgálat segítségével történik, amely a tojással szemben termelődő emelkedett mennyiségű IgG típusú ellenanyag jelenlétét mutatja ki. Bőrteszttel ez nem vizsgálható szemben az ételallergia IgE típusú ellenanyagával.

Tojás intolerancia esetén 1-3 hónap tojásmentes diéta javasolt. A panaszok megszűnését követően azonban kis mennyiségben és ritkábban (hetente 1-2x) a tojás újra beépíthető az étrendbe.

TOJÁSFEHÉRJE ÉRZÉKENYSÉG

Ha a tojássárgája negatív maradt, elegendő a tojásfehérje eliminációja.

Ne tévessze össze a tojásallergiával (IgE ételallergia)

A két komponens egyszerű szétválasztása – csak a tojásfehérje mellőzése- ételintolerancia esetén megfelelő megoldás. Ez nagy segítséget jelent az ételkészítés során.

Tojás helyettesítésére használhat tojáspótló port, gyümölcspürét, paradicsompürét, olajat, nyers reszelt burgonyát, szódavízet, olyan lisztkeverékeket, amelyekhez nem szükséges tojást adni, mégis elkészíthetők belőle a kedvenc édes és sós süteményeink, palacsinta, nokedli, stb.

A lenmag, chiamag, útifűmaghéj megfelelően kezelve kiváló kötőanyagként viselkedik ételkészítés során.

TOJÁSMENTES DIÉTA

A diéta viszonylag könnyen megvalósítható, mert a kereskedelemben kapható számos tojásmentes tészta, ill. tojásmentes édesipari és sütőipari termék.

A tojás helyettesítésére jól használhatók a tojáshelyettesítő porok (10 g por + 40 ml víz = 1 db tojás). A tojásallergia mellett tejfehérje, illetve szója allergia előfordulása esetén a tojásporok összetételéről szükséges a további tájékozódás, mert létezik olyan tojáshelyettesítő por, amelyik szóját, illetve tejport tartalmaz.

Alkalmazható bundázott húsok, de még piskóta és rántotta is készíthető belőle.

Tojás helyett használhatunk tejet a panírozáshoz (amennyiben nem vagyunk rá érzékenyek)

Lenmagból is készülhet tojáspótló. A magok vízbe áztatása, megfőzése után az összeturmixolt keverék zselés állományú és a dióra emlékeztető ízű lesz. Szintén jól alkalmazható sütemények elkészítéséhez.

Abban az esetben, ha a tojás szerepe a receptben az összetevők összetapasztása, például vagdaltak készítése során a tojás helyett sűrítő és zselésítő hatásuk miatt, jól alkalmazható a héjában főtt és melegen áttört, majd kihűtött burgonya, vagy a paradicsompüré is.

A DIÉTA IDEJE ALATT FIGYELNÜNK KELL

Ha tejfehérje, tojásfehérje mentes étrendet tart – könnyen fehérjehiányos állapotba kerülhet.
Vegyes táplálkozás és egészséges felnőttek számára 0,8-1 g / ttkg napi fehérjebevitel javasolt.

A fehérje szükséglet az egyes életkorokban jelentősen eltérő.

A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg.

Az elsőrendű vagy komplett fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben tartalmazzák, és így egyedüli fehérje forrásként is kielégítőek.

Ide tartozik az állati eredetű fehérjék nagy része (tojás, tej, húsfélék, hal).

Tejfehérje, tojásfehérje mentes diéta esetén figyeljen arra, hogy a három főétkezés tartalmazzon elsőrendű fehérjét: húsok, halak, belsőségek, tenger gyümölcsei, tojássárgája.

A növényi fehérjék, mint a szárazhüvelyesek, borsó, olajos magvak, rizs, burgonya, egymással, vagy más fehérje forrással együtt fogyasztva hozzájárulnak a megfelelő fehérjebevitelhez.