MI AZ A HISZTAMIN INTOLERANCIA?

Olyan állapot, amikor a szervezetben a hisztamin mennyisége és a bontó enzimek (DAO, HNMT) kapacitása között egyensúlytalanság alakul ki. Nem önálló betegség.

A lebontó enzimek közül a réztartalmú DAO-nak (diamin-oxidáz) van elsődleges jelentősége, mely főként a bél nyálkahártya sejtjeiben, a májban és a vesében termelődik.

MI AZ A HISZTAMIN?

• A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő és a természetben is előforduló kémiai anyag, mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel visszük be!!!
• Vízben könnyen, zsírban nehezen oldódik (ennek a főzés során van jelentősége), hőre stabil
• A hisztamin a hisztidin nevű aminosavból alakul ki a szervezetben, melyhez egy B6 vitamin függő enzim szükséges. A hisztamin szöveti hormon és ingerület-átvivő anyag

HISZTAMIN FŐ FUNKCIÓI

• allergiás reakciókban van nagyon fontos szerepe
• gyomorsav elválasztásban
• szívverést a bél-perisztaltikát is szabályozásban
• alvás-ébrenlét, a napi (cirkadián) ritmusban
• táplálék- illetve vízfelvétel szabályozásában

Ezért, ha a hisztamin mennyisége felszaporodik a szervezetben, sokrétű problémát tud okozni.

HISZTAMINÓZIS OKAI

A genetikai eltéréseknek, de önmagukban nem okoznak hisztaminózist. A helyes életmód képes arra, hogy rejtve tartsa ezeket a genetikai „hibákat”

Az ok általában nem egyedüli, hanem a felsorolt tényezők halmozódásaként mutatkozik meg, tehát több is jelen van, nem is feltétlenül egyidőben és nem is ugyanolyan terhelésként.

Fontos szempont az is, hogy az egyéni érzékenység óriási eltéréseket mutathat.

Érdemes tehát az okokat számba venni, feltérképezned az állapotodat, majd szakember segítségét kérni a helyes életmód kialakításában

BETEGSÉGEK, MELYEK KIALAKÍTHATJÁK A HISZTAMIN-INTOLERANCIÁT

• asztma és -allergia (atópiás)
• ételallergiák, csalánkiütés
• étel-intoleranciák, cöliákia (valódi lisztérzékenység)
• gyógyszer intolerancia (pl. nem steroid gyulladáscsökkentőkkel, szaliciláttal szemben)
• egyéb nyelőcső- gyomorbetegségek
• fekélyes vastagbélgyulladás (krónikus)
• vékony- és vastagbél-elváltozások és fertőzések
• IBS, SIBO, SIFO, Crohn-betegség
• felszívódás zavarai (pl laktóz-, fruktóz intolerancia)
• máj méregtelenítési problémák
• pajzsmirigy alulműködés, autoimmun folyamatok
• ösztrogén-dominancia
• krónikus vírusok jelenléte, visszatérő vírusfertőzések
• krónikus gyulladásos folyamatok
• genetikai „mutációk”, pl. metilációs zavarok

HISZTAMIN INTOLARENCIÁT KIALAKÍTÓ ÉLETMÓDBELI TÉNYEZŐK

• krónikus stressz, szorongás, depresszió
• méreganyagok a környezetben, élelmiszerekben
• mozgáshiány, ülő életmód
• tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrend
• (ultra)feldolgozott élelmiszerek fogyasztása
• sok adalékanyagot, illetve tartósítószert tartalmazó élelmiszer fogyasztása
• gyakori gyógyszer- illetve antibiotikumkúra
• rossz alvásminőség, kevés alvás
• máj túlterheltsége (gyógyszerek, toxinok, alkohol)

HISZTAMIN INTOLARENCIA TÜNETEI

A tünetek több szervrendszert is érinthetnek a gyomor- bélrendszeren kívül.

Ilyen a légzőrendszer, a szív- és érrendszer, a hormon- és idegrendszert, érintő bőrtünetek:

• hasmenés, emésztési zavarok, görcsök, puffadás, szelek, hányinger és/vagy hányás, reflux
• eldugult orr, folyamatos orrfolyás, légutak beszűkülése, tüsszögés, asztma, légzési problémák, horkolás
• szapora pulzus, alacsony- vagy hirtelen leeső vérnyomás, szívritmuszavar, extra szívverések
• menstruáció előtti kifejezett panaszok, fájdalmas menstruáció, hőhullám
• fejfájás, migrén, szédülés, alvászavar, utazási betegségek, idegesség, ingerültség, pánikroham
• kivörörsödött piros arc (ún. „flush), viszketés, ekcémás panaszok, ödéma
• feldagadt száj- és szemhéj, kötőhártyagyulladás, szemgyulladás, afta

MIT TEGYÉL, HA BEIGAZOLÓDIK A HISZTAMIN INTOLARENCIA?

• Vezessünk étkezési naplót
• Keressünk fel szakembert, aki kompetens a diagnózis felállításában
• Szükség esetén alkalmazzunk gyógyszeres kezeléseket (átmeneti)
• Vezessük be az életmódbeli változtatásokat

 SZÜKSÉGES ÉLETMÓDBELI VÁLTOZTATÁSOK

Csökkenteni kell a hisztaminszintet

• Hisztaminszegény diétával
• Alapbetegségek kezelésével
• Életmódhibák kiküszöbölésével

Növelni kell az enzimaktivitást:

• Valódi tápanyagokkal, valódi ételekkel
• B-vitaminok, magnézium, réz, vas pótlásával
• Enzimblokkoló élelmiszerek elhagyásával (kávé, dohányzás, alkohol)
• Gyógyszerek csökkentésével, elhagyásával (minden esetben orvosi kompetencia)

FŐ ÉTKEZÉSI ALAPELVEK HISZTAMIN INTOLARENCIA ESETÉN

TÁNYÉRSZABÁLY – főétkezések tekintetében:

• ¼ rész fehérje
• ¼ rész magas keményítő-tartalmú szénhidrát,
• ½ rész pedig zöld leveles, savanyúság legyen

Folyadékforrásként a tiszta, szűrt vizet részesítsd előnyben

ÉLELMISZER KISOKOS:

• Az eliminációs diéta szigorú, első 4-6 hetes periódusában kerülni érdemes azokat az élelmiszereket, anyagokat, melyekre a végzett vizsgálatok alapján érzékenységed, intoleranciád van, vagy rosszul reagálsz rájuk
• Fontos kerülni a magas hisztamintartalmú, vagy hisztaminfelszabadulást okozó élelmiszereket. Erre vonatkozóan több táblázat is a segítségünkre lesz.
• Használjunk minél „tisztább”, friss alapanyagokat:
• Bio zöldségeket és gyümölcsöket, gmo mentes vagy háztáji húsokat
• A diéta elején (még akkor is, ha nem vagyunk gluténérzékenyek) az átmeneti gluténmentes étrend (néhány hétig) jó hatással lehet az eredményességre
• Radikálisan csökkenteni kell a hozzáadott cukrot, a feldolgozott ételeket, adalékanyagokat, tartósítószereket (kozmetikumokban is)
• Első időben szükség lehet emésztőenzimek alkalmazására, annak érdekében, hogy újra tudjuk tanítani a szervezetedet a DAO enzim termelésére, illetve, biztosítani tudjuk a számunkra szükséges fehérjemennyiséget és annak teljeskörű emésztését.